Pages

2010. május 4., kedd

Tévhiteink

"Te tetted tönkre az életem!"

Életünk kisebb és nagyobb problémáira többféleképp reagálunk.
Idővel keresni kezdjük a megoldást, az okot, vagy a kibúvót, a felelőst.
Ha változni, változtatni nem változtatunk, legalább racionalizáljuk a dolgokat.
"Nem én tettem, te tetted." "Ha ezt most én is tettem, te kezdted az egészet." "Én változnék, de te úgyse fog." "Ha változnék, csak visszaélnél vele."
És megszületett a konklúzió: "Miattad jutottam ebbe a helyzetbe, te tetted tönkre az életem!"

Pedig az igazaság az, hogy végső soron az életünkért, sorsunkért magunk felelünk. Mert, belül a kilincs...
S az is igaz, hogy nincs az a tönkrement, reménytelen helyzet, amibe ha bevonjuk Istent ne tudna megváltozni.
Tudom, vannak érvek. De érdekes mód ezeket azok sorolják, akik nem akarnak az Isten felé lépni, nem akarnak változtatni a helyzeten.
Tudom, az élet nem egyszerű, vannak kemény dolgok, sorsok...
De láttam az asszonyt élettel és örömmel tele. Túlcsordult belőle Isten szeretete.
Láttam a testén a gyerekkori verések nyomait is. De már csak a testén!
Mert mikor megérintette Isten szeretete, többé nem zárkózott be a múltba. Képes volt ajtót nyitni a Mindenhatónak.
Nem vádolt, nem keresett több okot és felelőst. Megbocsátot. Elengedett. Tovább lépett.
Így tudott meggyógyulni. S így tud ma élni.
Boldogan élni.

Az életünk a saját kezünkben van.
Adatik, amennyi adatik.
De rajtunk áll, mivel töltjük meg.
Lehetünk áldozatok, túlélők, mártírok is. De lehetünk "forrásfakasztók", "kútásók a sivatagban". Azok, akik beengednek, elengednek.
Először beengedik Istent. Az életükbe, a problémáikba.
Azután elengedik a sértést, bántást, önigazságot, félelmet vagy haragot.
És azt mondják: "talán volt, amiben megbántottál, amit tehettél volna másként is, de tudod, valaki felül emelt ezeken, így most én is felülemelkedem mindazon, ami eddig történt, és én leszek az, aki most megáldom az életedet!"
Mert Isten senkinek se szánt tönkrement életet. ÉLETet szánt. Nagy betűkkel. Tele áldással, hittel, békességgel és örömmel.

Jézus mondja:
"A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek." - János 10:10.

Nincsenek megjegyzések: