Épp a múlt héten volt egyik reggel a Mai Igében szó a változásról. Milyen fontos is, hogy az életünk folyamatosan fejlődjön. Ehhez pedig elengedhetetlenek a változások. Aznap reggel együtt olvastuk Lalával és beszélgettünk arról, hogy most tényleg vannak olyan területek az életünkben, ahol egyértelműen változásban vagyunk. Egyik pl. az életmódváltás: több alvás, egészségesebb étkezés és főleg több mozgás.
A mozgás a közelgő camino miatt is létszükséglet. Sőt ha lenne időnk, valójában már tudatosan kellene edzenünk - egyre nagyobb távokkal. Viszont mivel erre nincs módunk, így összekötöttük ezt egy másik változásunkkal, mely szerint április elejéig meg szeretnénk látogatni ( vagy más módon szeretnénk időt tölteni) a gyülekezet nagy részével. ( Ez mondjuk nem kis vállalkozás - mondtam is Lalának, hogy ehhez eddigi tapasztalataim alapján csoda kell , dehát mint tudjuk, csodák pedig vannak.) Szóval a látogatások miatt most még szervezettebben és sokkal tervezettebben kell élnünk. S hogy szavamat ne feledjem, a mozgás és a látogatás úgy jön össze, hogy ahová csak tudunk, gyalog megyünk el látogatni. Időt pedig ott találunk, ahol van - így azokhoz, akik este is szívesen fogadnak, van hogy a gyerekek lefektetése után kelünk útra. Így esett, hogy öt év után először vetődtünk el múlt kedden egy éjszaka a Rác városba Fehérváron. S felfedeztünk egy csodát karnyújtásnyira a hétköznapjainktól.
Pénteken az Öreghegy- Köfém- Abonyi út hármasában 10-12 km-es távot sikerült legyalogolnunk. Csodálkoztak is a meglátogatottak, hogy "csak nem gyalog jöttetek ebben a szélben!". És igen. Útközben pedig felfedeztünk egy csomó érdekes helyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése