Tegnap épp a Trója vége ment a tvben, amikor hazaértünk. Jó néhány éve nem olvastam, tanítottam már az Iliászt, s meg kell hagyni, kicsit furcsa is volt Bredpittel:) Viszont az Akhilleusz-Hektor párviadal láttán elgondolkodtam: hová veszett a világból a hősiesség. Pár évszázaddal korábban nem számított rendkívülinek, ha valaki az igazságért, a tisztességért, a becsületért... akár az életét is áldozta. Az áldozathozatal ma olyan távol áll a világtól, hogy sokszor már azt is hőstettként éljük meg, ha lemondunk a kényelmünkről a másikért, vagy azon is ámul a világ, ha valaki következetesen ragaszkodik egy igazsághoz a többséggel szemben. Valaha azon ámult volna, ha nem meri életét áldozni a becsületért, a hitéért, az igazságért.
Persze az andromachéknak se lehetett egyszerű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése