Új bringás lévén - egy újszülöttnek pedig minden új - megdöbbenéssel tapasztalom a fehérvári kerékpárutak állapotait.
Az ugye nagyon klassz, hogy tegnap délután bicajjal pl. tíz perc alatt sikerült otthonról a Királykút lakónegyedbe eltekernem, ami kocsival minimum 15 perc otthonról ilyenkor. Másrészt a hivatalosan kijelölt kerékpárút viszont... Felejtsük el, hogy jön-megy az út jobb és baloldalán - azaz cirka másfél km alatt háromszor kell egyik oldalról a másikra átnavigálni mire az Interspárhoz érsz. Gondol egyet, s betér egy lakótelep belsejére. S ez nem is lenne talán akkora gond, ha időnként nem veszne el, s csak két sarokkal később tűnnének újra elő a táblák. Nagyrészt persze a gyalogosokkal közös használatban lévő, középen élénksárga vonallal kettéválasztott útról beszélünk, ahol is a gyalogosok hivatalosan is hol a jobb, hol pedig a bal oldalon haladhatnak. S mivel nincs ember, aki ezen a változó rendszeren kiigazodnék, így a járókelők természetesen többnyire épp ott vannak, ahol nem kellene.
Aztán a Vizivárosban hirtelen végeszakad az útnak. Innen a kedves kerékpáros józan döntésére bízatik, hol is halad tovább. A kétsávos út szélén vagy a járdán a gyalogosok közt araszolván. Először - gondolván nyíregyházi bringás múltamra, mikoris a kolesz harmadik emeletén tartott bicajommal nagybátran jöttem-metem a soksávos városi uatkon - mondjuk úgy cirka húsz évvel ezelőtt :P - szóval először az utat válaszottam. Csodálkoztam is, hogy érett férfiak miért tekernek a járdán!? Mígnem húsz centin múlt, hogy valaki előttem kivágta a parkoló kocsi ajtaját. Visszafelé már a járdán jöttem.
Akadnak más nehézségek is. Nem értem pl. hogy ha már kerékpárútról beszélünk, a padkákat miért nem tudják megszüntetni, miért csak esetleges, hogy normálisan át tudsz-e hajtani az úttesten, vagy épp kirepül a kosaradból a táskád, ahogy velem is történt.
Sebaj, este elhatároztuk, hogy szép lassan feltérképezzük a város összes kerékpárútját. Azaz van még remény, hogy jobb utakat is sikerül majd találni - ha azok épp nem is a mi környékünkön húzódnak.
2 megjegyzés:
És ehhez fűzhetném hozzá: nálunk, Beneluxban, a biciklisnek mindig elsőbsége van. Bármit csinál az úton. Igy itt aranyszabály, ha biciklis ütsz el, vagy konfliktusod van vele, akkor kösd fel a gatyádat, mert a törvény ezerszeresen csap le rád. Ugyanez vonatkozik a tömegközlekedésben részt vevő járművekre, rájuk is mindig figyelned kell, mindig, mindenhol ki kell engedned őket. Ja, és emlitettem már a gyalogosokat? Ha már csak a zebra felé közelitenek, ővék az elsőbség...
És...mindez itt természetes. Senki sem anyázik utána.
Mondjuk talán ennek köszönhető, hogy akadnak is olyan bátrak, akik bringára pattannak, s hogy nincs akkora káosz a városban és parkolási mizéria, mint itt. Épp tegnap az Attila úton számoltam a zebránál állva, hogy konkrétan tizenegy autó hajtott át a zebrán amíg ott álltam, míg a tizenkettedik megállt magától (igaz, nem voltam erőszakos, mert épp nem volt életbevágó ),
Megjegyzés küldése