Sára 15!

Sára tegnap lett 15 éves. Egész nap titok övezte az esti meglepi partit. Sajnos a titkolózás olyan sikeres volt, hogy az ünnepelt délután már egészen belekeseredett a nagy közönyösségbe. De annál nagyobb volt az öröm, amikor megérkezett az edzésről:

A vendégek két csapatban versenyeztek. A városban kellett bizonyos feladatokat végrehajtaniuk -persze időre - , s a feladatokat fényképekkel kellett dokumentálni. Le kellett fényképezkedni pl. egy kutyával . (Utólag kiderült, hogy este nyolc után ez se a legegyzserűbb feladat.)








Fényképet kellett készíteni egy kalauzzal közösen:









Úgy, hogy minden csapattag lába legalább fél méterrel a föld felett legyen.

























Az ünnepelt két tortát is kapott. Tréfából egy répatortát, és a buli végén persze az "igazit" is.

Visszafordult az idő

Tegnap,mikor az ablakon kinézve nagy fehérség fogadott bennünket, Illés így summázta a történéseket:"Visszafordult az idő."
Először csak az időjárásra gondoltunk, hogy az fordult vissza, de ő kifejtette: "az is lehet, hogy egyszerűen visszafordult az idő, s mostantól kezdve fordítva megy. Most a tavasz után jön majd a tél, azután az ősz, a nyár stb.. és az nagyon jó lenne!"
Miért is lenne jó? - tudakoltam, mert sejtésem se volt, min fundálhat a kis fejében.
"Akkor hamarabb eljön a szülinapom!"
Na erre nem gondoltunk.
Időről időre ámulatba a gyermeki észjárás és hit, ami simán kalkulál ilyen dolgokkal, hogy Isten bármikor úgy dönthet, mától fordítva járnak az évszakok.

Olvastam: A haidák

A haidák, egy indián törzs, halásznép. Abból élnek, amit a víz ad. Ezért az életük feltétele, hogy az eszközeik, a varsájuk, a csónakjuk rendben legyen. Van is egy törvényük, ha valakinek tönkremegy a halászó szerszáma, a közösség azonnal segít, csinálnak új csónakot, varsát, amit kell.
A haidák közt, ha főbenjáró bűnt követ el valaki, az a büntetése, hogy összetörik a csónakját, a varsáját, minden halászó szerszámát miszlikbe aprítják.
Ez a törvény.
Ám ebben a pillanatban életbe lép az első törvény, mely szerint, akinek tönkremegy a kenyérkereső eszköze, annak segíteni kell, hiszen különben éhen hal.
A többiek fel is sorakoznak, kidöntik a fát, kifaragják, megcsinálják, viszik a gazdájának az új csónakot.
A bűnös haida ezen úgy megilletődik, hogy köszönetképpen ajándékokat kezd készíteni a törzsbelieknek.
Azok úgyszintén meglepődnek, elfogadják az ajándékot, s dicsérni kezdik, milyen figyelmes ember a falubelijük.
És ők is készítenek neki ajándékot.
Aztán halásznak tovább.

Hóviráglesen

Isivel és apával délután hóviráglesen jártunk az alcsúti arborétumban. A hóvirágtengerrel szegélyezett ösvények csodaszépek voltak. Csak kicsit sokan időzítették szombat délutánra ezt a látogatást. Időnként szó szerint belebotlott az ember egy-egy családba. Illés számára mégse a virágok, sokkal inkább a "mocsarazás" jelentette az igazi élményt. Magunkkal vittük ugyanis a bicaját. Ő végigtekerte az ösvényeket. Az egyik eldugott úton hatalmas pocsolyák éktelenkedtek. Illés bele is tekert rögtön az első közepébe. Amikor elakadt, Lala próbálta lendületbe hozni. Sárhányója nem lévén azonban - mint a filmeken - sikerült lefröcskölnie Lala arcától saját sapka-kabátjáig mindent. Viszont nagy-nagy örömet jelentett neki ez a nem mindennapi "motorozás" (mert mondanom sem kell, ő nem bicajozott, ő motorozott! éppen).

Tavasz az ablakban

Belül a kilincs

Nehézségek között evickélve, változást, szabdulást remélve vagy épp mások sorsáért aggódva sokszor kétségbeesetten keressük a segítséget, a megoldást. "Csak jönne egy ember! Csak megtenné helyettem! Csak megtehetném helyette..."

Pár napja futtában hallottam a mondatot, ami azóta visszhangzik bennem: "belül a kilincs".
Tetszik, mert töményen összegzi a szabad akarat, a személyes felelősség, ugyanakkor a személyes lehetőség kérdését. Más nem dönthet helyetted. Isten sem fog dönteni helyetted! Te sem dönthetsz mások helyett. Belül a kilincs!

Filó dédim Bibliájában volt egy kis kép: a kopogtató Jézus. Jézus egy ajtó előtt áll és zörget. Szeretettel, szelíden, méltóságteljesen. Dédi mesélt először nekem Jézusról - bár a zörgetést meg az ajtós dolgot akkor még nem nagyon értettem.(Mondta is a mama sokszor neki: "Ugyanmárnagymamahagyjaaztagyereketnebeszéljennekiezekről" :) )
Megérteni még ma is nehéz, hogy ha Ő a világegyetem ura, akkor hogy képes állni, várni, zörgetni egy teretmény "ajtaján"... miért nem ront "ajtóstól" a házba, ha tudja, hogy belül nincs más csak a káosz... De ez van, ez a dolgok rendje, s ő tiszteletben tartja: belül a kilincs.

Belül a kilics. Nem csak a jó, de a rossz se léphet életedbe anélkül, hogy előtte ajtót ne nyitnál. És ez megnyugtató. Bármit is sugalljon, mondjon vagy üvöltsön, ha lerendeztél dolgokat, s tudod, hogy nincs jogos köze hozzád, biztos lehetsz benne, hogy kívül kell maradnia!
Mert belül a kilincs.

Megérkezett a nyugalom

Lassan megint elsuhant egy hét. Vasárnap reggel egy különleges reggelink volt, amit a gyerekeink élveztek leginkább: reggeli a közeli "Mekiben", majd útra keltünk Solymárra. Most a Solymári Agapé gyülekezet vendégei voltunk. Odafelé a reggel élményét növelte a gyönyörű, friss hóeséses, erdei ösvényekkel szegélyzett út. (Tudod, amikor csak úgy felkiáltasz: "Azta! de szép!") A nagy gyönyörködésben elfelejtettünk a Budai-hegyek egyik erdei útjáról letérni Solymár felé, így egy néhány perces hátrányunk volt a 10 órás kezdéshez képest. Megérkezve, barátaink valódi Agapéjától felmelegedve kapcsolódtunk be a gyülekezet dicsőítésébe. Az igehírdetés alatt nagyszerű érzés volt, ahogy a figyelő, bátorító tekintetek "húzzák ki belőled" az üzenetet. Szilvit pedig nagyon jó volt hallgatni. ( Lehet, hogy neki kellett volna prédikálnia? :) )
Jó volt látni egy gyülekezetet, amely élő, lélegző, friss és pásztorával az élén szerető szívű.
Az istentisztelet után a lelkipásztor családja hívott meg ebédre, ami nagyon jól esett! Több szinten is: finom ételek, nagyszerű, oldott beszélgetés! (jó néha másoknál otthon lenni) Köszönjük Csabának és Katinak!

Másnap. A gyerekek délre haza logisztikázták magukat és elindult a következő 2 és fél nap izgalmas forgataga. ... Zalakararos vendégei voltunk 2 éjszakára! ( üdülési csekk, te drága!:) )Az elmúlt hónapok rohanása után végre magára maradt a család. Családi lakosztály, friss ágynemű, kellemes emberek, visszafogott,udvarias személyzet, élményfürdőzés, szauna-hegyek, csend, telefonmentes övezet, finom és nyugodt reggelik, este pedig vacsora-csatával felérő ízek - természetesen mosogatás és fáradtság nélküli kivitelben! Jó volt. Nagyon jó!
A fiúkkal egész nap a medencéket "bújtuk" s féltem, hogyha még egy napot maradunk, akkor pikkelyekkel a hátunkon megyünk haza...
Kicsit szomorúan, de kipihenten érkeztünk haza.

Ma sok potólnivaló várt itthon, de gyorsan a végére jártam a képzeletbeli listának: szervezés, válaszlevelek, telefonok. Aztán néhány óra készülés a hétvégi prédikációkra és a jegyesoktatásra, amit mi is izgatottan várunk Szilvivel. Hat jegyespárunk van a gyülekezetben. Különös időszak. Szeretem Őket, olyan jó látni, hogy nem a félelmeikre hallgattak, hanem hittel-szerelemmel-ragaszkodással telve indulnak a közös életbe. Remélem ragadós lesz a bátorságuk!

Este imaközösség a gyülekezet néhány tagjával. Ma kevesen jöttek, de Isten kipótolta ezt is egy bensőséges-őszinte közbenjárással. Nemsokára meglátogatjuk a Kiskőrösi Szeretetházat. Ma sokat imádkoztunk az ott élő idősekért, az útunkért, az ott élő két gyülekezeti tagunkért: Rácz néniért és Júliáért.

Most a családi vacsorán túl, mikor már a két fiúnak elolvastam Peddington Mackó legújabb kalandjait és Rumini hős-egér titokzatos utazását is, és imádkoztunk, majd jóéjt puszit adtam nekik, nos végre megérkezett közénk a nyugalom.( a lányokról most nem írok, mert ők egyrészt maguknak blogolnak,( Bori ) másrészt "személyiségi jogok miatt védett állapotukban" vannak. Azaz, róluk már ciki az apának írni! :))))
Holnap délelőtt beteglátogatás, majd du 4-től este 1o-ig tinitörekvők, felnőttörekvök, ifis tv felvétel,ifi tanítás.
...majd várom a szombatot, amikor Szobra megyünk néhány vezetővel, hogy szemügyre vegyük a nyári gyerektáborunk helyszínét... ... na, de ez még a kegyelem függvénye, ami reménység szerint holnap és holnap után is megújúl rajtunk. Mert...
Jó az Úr, és jó dolgokat tesz!!!