Múlt csütörtökön látta meg Sára a facebook-on ezt a filmet: megtalálta, megnézte és este rávett bennünket, hogy nekünk is látni kell. Nem bántuk a rábeszélést. Sőt azt is elhatároztam, hogy egyszer az ifivel is megnézzük majd filmklubon "A bátorság embereit". Akkor még nem gondoltam, hogy ez az "egyszer" nem egészen 24 óra múlva lesz. Péntek este ugyanis a rossz idő miatt elmaradt a városba tervezett program, s hirtelen adódott a filmes lehetőség. Utána pedig a beszélgetés.
A felelősségről. A felelősség felvállalásáról. A felelősségvállalásról egy felelőtlen korban, amikor az adott szónak szinte már sehol nincs súlya. Az apák szerepéről. Arról, hogy mi mindent adnak az apák. Támaszt, biztonságot, megerősítést, identitást, védelmet... Apákról egy apátlan világban.
Tegnap este Illést baleset érte. Beleesett az akváriumba, és elvágta a tenyerét. Jó volt látni, hogy az apa, hogyan segítette, bátorította, óvta őt a kritikus helyzetben - s így ő is bátran nézett szembe a megpróbáltatással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése