Végre egy multikulti párizsi meki, ahol van net. Apa, olyan jó volt olvasni rólatok! Sára bennünket is felhívott ma reggel:)
Lejártuk a lábunkat, pedig még van vissza 36 óránk. A cipőinket váltogatjuk egymás között, hogy jobban bírjuk...
A legjobb pillanatok eddig:
- a Montmarte-on sétálni ( minden este felmásztunk, leültünk a Sacre-coeur lépcsőin, egy Jazzfesten, bebarangoltuk a valahavolt bohém falucska utcáit...
- tegnap reggel a Trocadero felől közelítettük meg az Eiffelt- s hirtelen meglátni...
- Az Eiffel tetején egy mozisátorban az Eiffelről szóló filmrészleteket nézni
- Bemenni a Pompidou-ba (ahová húsz éve túl csóró voltam bemenni), látni Picassot, Dalit, Chagallt, Modilianit... látni a várost a Pompidou tetejéről
- rácsodálkozni, hogy a lányom kiválasztja és megveszi magának ugyanazt a karkötőt, amit húsz évvel korábban én is (sajnos, nem bírt ki húsz évet - még tízet se :P )
- ülni a kilencezer férőhelyes Notre Dameban, bámulni a csodás rózsaablakokat és elképzelni, mi lenne, ha egyszercsak megszólalna itt Isten XXI.sz-i dícsérete...
Befejezem, mert megyünk tovább....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése