Pages

2010. november 23., kedd

Még egyszer a vágyakról

A vágyak sem egyformák. Így nem mindre érvényes, hogy életet terem életünkben, ha beteljesül. Vannak legitim vágyaink, melyeket Isten kódolt belénk. S ha kapcsolatban állunk a Teremtővel, Ő tud vágyakat plántálni a szívbe.
De az emberi szívre más is pályázik. Vágyak sokaságát árasztja ránk a világ, melyek ha teret nyitunk nekik, hát ... finoman szólva: nem visznek áldás alá.
Ezek a vágyak nem Életet, halált teremnek. Nem Istenhez visznek közelebb, de eltávolítanak tőle, elhomályosítják előttünk személyét, akaratát.
"A vágyak sorban állnak, vége lesz hamar a bálnak..." - írta valaki - utalva az élet rövidségére, s hogy mennyi, mennyi minden is akarja megragadni a szívünket, az életünket.
Mennyire aktuális korkép. A fogyasztói társadalomban iparágak szakosodtak a professzionális "vágykeltésre". Vedd meg, edd meg, ragadd meg... Ennyi jár neked, ennyi még belefér... Szebb leszel, Fontosabb leszel, Tekintélyesebb és értékesebb...
Ma reggel azt olvastam: "ne igazodjatok azokhoz a korábbi vágyaitokhoz, amelyek tudatlanságotok idején voltak bennetek." (1.Pét.1:14.)
A világ azt mondja: "Igazodj!" s az emberiség zöme gondolkodás nélkül felsorakozik az aktuális "célok" mögé. Az igazodás automatikus. Csak egy magasabb erő, Isten Lelke képes arra, hogy ellenállóvá tegyen a mesterségesen generált, vagy épp ösztöneinkben, óemberünkben lappangó vágyakkal szemben. Csak a Szentlélek tud nagykorúvá, éretté formálni. Olyanná, akit nem hajt ide-oda a pillanatnyi vágy.

Nincsenek megjegyzések: