Pages

2010. november 20., szombat

Nemzedékek

"De az ÚR terve örökké megmarad, szívének szándéka nemzedékről nemzedékre."
Zsolt.33:11.

Sokszor gondolkodom ezen az igén, hogy milyen is lehet Istennek újabb és újabb emberekkel, generációkkal, helyzetek közt és értékek közt vinni véghez szándékát.
Persze gondolom, őt nem lepi meg a világ változása, és nem is befolyásolja semmiben. Hisz ha minden változna is, Ő ugyanaz az Atya: szerető, hűséges, kegyelmes, igazságos, szent...
Ami nekünk olyan nagy nehézség, kísértés, akadály vagy bénító körülmény - az Neki semmiség.
Az is lehet, hogy ami a mi szemünkben koronként változó közeg ( korszellem ), az neki ugyanannak az ellenségnek egy másik arca.

Délelőtt Tóth Péter édesanyjának a búcsúztatóján jártunk. Ilyen alkalmakon az ember újra és újra szembesül a valósággal, hogy a földi élet mennyire mulandó ( ahogy mostanában egy kedvenc soromban fogalmaz a szerző . "elillanunk, elomlunk porrá" - tökéletes szavak ).
Aztán az ember belepillanthat egy pillanatra egy másik korba, az elődök életébe, harcaiba, kihívásaiba.
Megrázó volt hallgatni Ibolya néni menyegzői igéjét, hogy napra pontosan 55 évvel házasságkötése után hagyta el a földi létet. S hogy a Kol.3:12-... ígéi, melyeket 55 évvel ezelőtt egy pásztor felolvasott neki, hogyan teljesedtek be az életén. Jó volt hallani, hogy saját korának kihívásai között képes volt végig megfutni a pályát. Tanítani egy olyan világban, ahol sokszoros hátratételt szenvedett hitéért, szolgálatáért, hűségéért. De érdekes volt látni azt is, hogy már életében elmúlt az a rendszer, megdőlt az az erős ellenség. Nem lehetett egyszerű akkor élni és szolgálni Istent.

A mi nemzedékünknek más jutott. Ma már szabad hinni és hirdetni az evangéliumot. Az ember nem a rendszer ellensége csupáncsak amiatt, hogy lelkészfeleség. Nekünk mással kell megbírkózni. Egy posztmodern világgal. Ahol nem hogy egy ellenséges erő, de gyakran kiismerhetetlennek tűnő erők sokfélesége akarja megkötözni, felőrölni, elsodorni az embert. Hívőt és hitetlent. Jólétre, fogyasztásra berendezkedett elkényelmesedett világunkban az embernek minden "jár". S nem is majd, de most, rögtön, azonnal. S a világháló révén két kattintással bármit megszerzhet, megismerhet - bárhol "ott lehet". S ha eszmélne rá, hogy több is mint hús s vér, hogy lélek és szellem - ha eszmélne, eszmék, hitek, erők és istenek százai lesnek rá, hogy ajánlva mindent, magukhoz kössék sokat ígérő ajándékaikkal. Új hitek, hetente változó eszmék,kimeríthetetlennek hazudott lehetőségek százai és ezrei.
S a másik oldalon az Örök Isten.
A Mindenhetó.
Az Örökkévaló.
Kinek terve: örökké megmarad.
S szívének szándéka, hogy megmentse az esendő embert : nemzedékről nemzedékre.
Ezt akarta az előző , az azt és azt megelőző generációban, s nem akar mást ma sem.
Megmenteni, szeretni és magához ölelni, és megtartani az én nemzedékem - és a következőt...

Nincsenek megjegyzések: