Hitben járni, nem látásban

Ma eszembe jutott a konyhánkban lévő ige. "Hitben járunk, nem látásában." Huszonegy éve hordozgatjuk különböző otthonaink különböző falaira. "Hitben járunk, nem látásban". Huszonegy éve vettük a kis réztáblácsát az akkor még Aradi utcai bapti könyvesboltban, s sose gondoltuk, hogy ennyi erőt, hitet és Életet fog majd adni az a pár egyszerű szó. Mert nem az a fémdarab, hanem a Mindenható Ereje és a Láthatatlan Láthatóra szóló tanácsa az, ami magában hordozza az Isteni Életet, a zoét.

"Hitben járunk, nem látásban". Sokszor. Időnként meg nem. Időnként tapadunk a porhoz, a láthatókhoz. Mert mennyivel egyszerűbb is a láthatókra nézni. Pedig - tudjuk - azok csak ideig valók.

"Hitben járunk, nem látásban." Nem azért mert annyira szeretünk hitben járni, s nem szeretünk sokkal inkább látásban . Hát persze, hogy a látásban könnyebb! Persze, hogy ott egyszerűbb. Persze, hogy minden normális ember alapból arra vágyik, hogy ne kelljen már hitben járnia. Hogy ne kelljen ahhoz a hitét gyakorolnia, imádkoznia és böjtölnie, amihez a másik halandónak elég egy bankkártya vagy egy elhatározás. Hányszor vágyunk a látható nyújtotta "biztonságra". A bizonyosságra. De sajna a hitben járás lényege épp az, hogy nem mindig kíséri száz százalékos bizonyosság. Az ember szelleme reagál Isten hívására, Isten Igéjére, de korántse lesz attól még ezer százalékig biztos a végkifejletben. Csak elindul hitben, kilép a ... bizonytalanba. éééés....és aztán, később, jön az Élet, az isteni, a mennyei. Mert az Élet mindig a hitbeli lépéseket követően jön. Mert "az igaz ember az ő hite által él."

"Hitben járunk, nem látásban." Ebben sose lehet elég rutint szerezni. Sose megy majd, mint a karikacsapás. Mindig ott lesz a hit kockázata, feszültsége. A látható és a láthatatlan közötti látszólag áthidalhatatlan.... amit -meglepő mód- csak a hit tud áthidalni. És igen, ott lesz a tévedés kockázata is. De inkább kockáztassak, mint berendezkedjek a látható kínálta hamis biztonságban. Hitben JÁRUNK. A járás pedig helyváltoztatást jelent. Egyik lépés a másik után. A már biztosból a bizonytalan felé.

"Hitben járunk, nem látásban" Szeretném, ha végig így lehetne. Hogy amit hitben kezdtünk, sose folytatnánk testben... Tegnap este Sára megkérdezte ha most lehetne három kívánságom, mi lenne a három. Kettőt mondtam hirtelen, akkor nem volt meg a három. Azt hiszem, ez a élethosszig tartó hitben járás - ez lenne a harmadik, lányom.