Nincs két hete, hogy a Harmat kiadásában megjelent A tiszteletes - Ferenczi Andrea beszélget Szenczy Sándorral interjúkötet.
Több történetem is van a könyv kapcsán. Az egyik a héten esett meg velem a Kossuth Rádióban. A riporternő azzal indított, hogy a szerkesztőtől kapott egy fiktív történetet, mely szerint egy házaspár valahol külföldön egy árvaházban járt. Itt a felség felemelt a földről egy kisbabát és azt mondta: "Vigyük haza!" , de a férj rászólt: "Azonnal tedd le, nem vihetjük haza..." A riporternő kezdte volna magyarázni, hogy szerinte miért is kitalált a történet, mikor megjegyeztem, hogy nemcsak hogy nem kitalált, de Szenczy Kati és Sanyi személyében ismerem is a szereplőket. Vicces volt.
Később, amikor meghallgatta a történeteinket nagyon csodálkozott, hogy is eshetnek meg velünk ilyenek, pedig átlag magyar polgároknak tűnünk.
A kötet kapcsán a másik szotri, ami tetszett egy korábbi pécsi professzorommal kapcsolatos. Nem is sztori, csak egy mondat. Amikor elolvasta a könyvet azt mondta, szerinte nagyon különleges kötet. Különleges és ritka ma már, hisz az emberek többsége pontokban él, nincsenek történeteik. Ez könyv pedig telis tele van haszid narratívákkal, olyan történetekkel , melyek a zsidó-keresztény gondolatkörben értelmezhetők, az Istenre mutatnak.
És igen.
Annak, aki az Istennel jár, vannak - kell, hogy legyenek történetei. Történetei, melyek az Isten nélkül nem lennének. Történetei, melyek többről szólnak, mint csak róla, melyek bárkivel megeshetnek, aki ugyanúgy követni kezdi az Istent.
Az Isten ma is történeteket ír, ahogy tette azt Ábrahámmal, Izsákkal, Jákóbbal... Dáviddal és Salamonnal, Dániellel.. Józseffel és Máriával, Saullal és Kéfással, Lutherrel és Kálvinnal, Wesley Jánossal, Derek Princeszel vagy a mai hithősökkel.
Azért hozott be ebbe a világba, hogy megmutassa dicsőségét rajtad!
Ha kíváncsi vagy mások történeteire, ajánlom a fent említett kötetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése