Két este

Két estét is együtt tölthettünk Lalával az elmúlt napokban - igaz mindkettő egy-egy feladathoz kapcsolódott. Szombaton Esztergomban jártunk a felnőtt ifi meghívására mongol missziós beszámolót tartani. Klassz volt újra elmesélni, kicsit újra "átélni" mindazt, amit lassan egy évtizede tapasztalhattunk. Éjszaka a havas hegyi falvak között kanyarogva megint az az ige forgott bennem Ézsaiás könyvéből, hogy "ti vagytok a tanúim, és a szolgáim...". Visszagondolva rengeteg fantasztikus dolgot tett már eddig is értünk Isten, s mi ezeknek a tanúi vagyunk. Ennyi a dolgunk: vele járni, engedelmeskedni, szolgálni, s így részesei lehetünk a kegyelemben, hogy közelről láthatjuk a munkájának azt a szeletét, melyekbe a sokmilliárd közül épp bennünket von bele... Egy ilyen estén pedig megint csak adott a feladat: elmondani, amit láttunk, tapasztaltunk abból, amiket Isten tett.

Vasárnap este egy egész más közegben járhattunk: az ökumenikus imahét záróalkalmán, a bazilikában - illetve az azt követő vacsorán a püspök vendégeiként. Különös érzés egy olyan patinás templomban hallgatni Isten igéjét, ahol évszázadokkal ezelőtt, sok-sok generáción át hangzott már az. Ülni a barokk templomban és bámulni a márványtáblát, mely szerint Mária Terézia 1777-ben alapított itt egyházmegyét. Majd vacsorázni a házban, melynek ablaka  alá jártunk a nyáron esténként imádkozni.