Idén Karintiában nyaraltunk (Ausztria). Látszólag véletlenül kerültünk erre az általunk eddig ismeretlen, csodás helyre. Épp bejelentettük a családnak, hogy most „csak” Magyarországon megyünk el majd pihenni – erre az egyik gyerek nagyon intenzív imákba kezdett, hogy valami jöjjön közbe és… És a valami megérkezett. Barátainkat látogattuk meg – útban feléjük Lalával azt beszéltük, hogy aznap este eldöntjük majd, konkrétabban hová is menjünk a nyáron a gyerekekkel. Megérkezvén, látogatóink megmagyarázhatatlan módon azzal álltak elő, hogy tudnak egy nagyon jó helyet Ausztriában, ahol már többször is nyaraltak az elmúlt években. Menjünk oda mi is a nyáron! Megmutogatták a képeket, elmesélték a részleteket, az árak is olyan kedvezőnek tűntek, hogy emiatt vagy a buzgó gyerekimák miatt-é, de mindkettőnkben az volt: Obervellachba magyünk nyaralni a nyáron. Bár az eredeti kedvező árú szállás nem jött össze, de a szállásadó egy ismerősétől szerzett egy kiadó lakást (ami kicsit drágább, de sokkal jobb is volt, mint a másik).
Hétfő kora reggel útnak indultunk. Ennek csak az az egy oka volt, hogy a gyerekek ragaszkodtak hozzá, hogy kora reggel keljünk, s legkésőbb hatkor induljunk, mert nyaralni úgy illik menni. Hát legyen! (egyébként a nyaralásos feelingen kívül ennek semmi értelme nem volt, mert Ausztria olyan közel van, hogy így majdnem délre megérkeztünk már a tetthelyre)
A szállást közvetítő „ismerősünk” épp bevásárolni volt a közeli városban, de némi telefonálgatást követően megtudtuk, hogy ha a főutcán lévő cukrászda melletti reisebüro épp zárva van, akkor a cukrászdában dolgozó Barbarától megkérdezhetjük, hogy hol lakik Marianne Grünakárki, mert mi vagyunk az ungarische vendégei. Na mármost Andrea nem volt a Reisebüroban, Barbara nem volt a cukrászdában, de a váltótársa felhívta Barbarát, aki 5 percen belül ott termett, és „haza”navigált bennünket a hangulatos muskátlis kék házikóba. Hétfőn – ugye a korai kelés miatt – aztán már semmi jelentősre nem voltunk képesek, csak belaktuk a szobáinkat, olvastunk és játszottunk napestig. No meg kézbevettük Karintia Kártyáinkat, melynek köszönhetően aztán egész héten ingyenesen végigjárhattuk a legkülönfélébb kiállításokat, libegőket, hegyi utakat és strandokat. Szeretettel ajánljuk minden Ausztriában üdülő figyelmébe ezeket a tartományi kártyákat, melyekkel (esetünkben 34 Euró/fő –ért) több mint száz élményben lehet része a látogatónak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése