Házasság hete

Szerintem egy nagyszerű kezdeményezés. Sose volt aktuálisabb egy ilyen ünnep, mint napjainkban.
Este a győri előadást követően egy riporter azt kérdezte: "Ön szerint a házasság ma válságban van?" Jó kérdés! Mert ha a statisztikákat nézem, tagadhatatlan, hogy sose volt ilyen nagy a válások, zátonyra futott házasságok száma, sose volt ennyi félelem, bizonytalanság a fiatalokban a házassággal kapcsolatban. De ha arra gondolok, hogy a házasság Isten találmánya, akkor azt kell mondjam: a házassággal semmi baj nincs.
Más kérdés, hogy ha kivesszük a képből annak kitalálóját és fenntartóját s megváltoztatunk egy csomó összetevőt, akkor kétségtelen hogy nem várhatjuk ugyanazt az eredményt. S tagadhatatlan, hogy ennek a tanúi vagyunk, ha kicsit körbe nézünk a világban.
Mindezt végiggondolva igazán aktuális, hogy a házasságról beszéljünk, gondolkodjunk. Hogy vessünk az Istentől kapott kapcsolatokba.
Ma ezt tettük Győrben a NYME Apáczai karán. nem mondom, hogy nem volt kihívás "Házasság vagy együttélés" témakörben meghirdetett előadást tartani hat-hét tucat hallgató előtt. Tenni mindezt szilárd keresztény értékrenddel egy liberális világban, ahol lassan minden "érték" relatív. Nem mondom, hogy odafelé megint nem gondoltam arra, hogy "Szilvi, már megint minek vállaltad be ezt?! Hát kell neked a hóviharban araszolni át a Dunántúlon, aztán meg ki tudja kiknek próbálni meg beszélni a most még azt se tudod, hogy majd konkrétan miről is?!" Persze ezek azok az alkalmak, amikor hazafelé meg azt érzi az ember, hogy "Wow. Igen. Na pontosan ezért vagyok ezen a föld nevű bolygón!  Ezekért a kihívásokért, és ezekért a percekért." Amikor az egyetemi lelkész virágnyelven jól körülírva rákérdez, hogy mondjuk mi hogyan állunk ahhoz a jelenséghez, amiről - magamnak kerestem a bajt! - beszéltünk, hogy a fiatalok szexuálisan korábban érnek, ellenben egyre később házasodnak, így a két pont között átlagban másfél évtizedet kell éldegélniük. Meg azokért a percekért, amikor teljesen idegenek, akikkel még a közös hit se köt össze, megosztják velem életük legféltettebb kérdéseit, s meglátom, mekkora áldás is, hogy Istennel élhetek, járhatok, hogy nem kell a sötétben tapogatózva keresgélnem a helyes utat, mert adott az Atya, akihez fordulhatok, s adott az élet nagy szabálykönyve, használati útmutatója, Isten Igéje, ahol minden lényeges irány leíratott. Meg azért a reménységért is, ami azon az igén nyugszik, hogy "A hit hallásból van..." s mivel ma néhányan hallottak Róla, talán egyszer az ő szívükben is gyökeret ver a mag, mert Istennek mind fontos, nagyon fontos, bárhogy is éli most az életét és bármivel is próbálja még betölteni azt az űrt...