A minap a Harmatban jártam a familys honort könyvekre váltani. Többek között vettem egy Háztartási túlélőkönyvet is. Elvileg sokszor feleslegesek ezek a könyvek, mert nagyon csekély az, amit az ember a gyakorlatba is átültet végül. Nekem most mégis segített ez a pár oldal. A szerzők kb. hasonló korú, hátterű, élethelyzetű német háziasszonyok, akiknek először is meg kellett küzdeni az elődeiktől örökölt tökéletes háztartás ideálja , és korunk rohanó, túlterhelt háziasszonyai mindennapi valósága közötti áthidalhatatlan feszültséggel. A legtöbb, amit ettől a könyvtől kaptam, az az a felismerés, hogy sokszor olyan egymásnak ellentmondó elvárásoknak akarok megfelelni, melyeket képtelenség egyszerre megvalósítani. Mert hogyan is tudnék egyszerre egészséges és takarékos háztartást vezetni? Ha egészséges élelmiszereket veszek, főzök... azok nem egy-két forintba kerülnek, ha viszont egy hattagú család sokféle szükségét próbálom betölteni hónapról hónapra, akkor bizony nem árt a takarékosság. Vagy ott van mindjárt a tökéletes vs. gyors háztartás. Ha az életem nem csak a háztartásvezetésről szól, s nincs külső segítségem, akkor sajnos be kell lássam, sose lesz tökéletes a háztartásom. Akkor túl kell lépjek saját elvárásaimon, vagy meg kell bírkózzak a "szégyennel", hogy bizony a vendégek nem mindig csilivili lakásba térnek be, bizony ha valaki ki akar beszélni, találni fog rá felületet, mert képtelenség gyorsan is és tökéletesen is csinálnom a dolgaimat.
Sajnos ez egy olyan nyomás rajtam, amitől csak ritkán tudok szabadulni. Mindig előttem van a teendők hosszú-hosszú listája, s gyakran beáldozom a családi békét is a házi munka oltárán. Most megértettem, hogy emberileg képtelenség, amit elvárok magamtól, le kell mondjak arról, hogy egyszer a végére érek majd a dolgoknak, s megvalósítom majd az ideális otthont.
A könyv sok-sok praktikus ötletet ad a magam fajta túlélő háztartást vezetőknek. Az egyik, amit megfogadtam/fogadok, hogy a heti nagy-bevásárlás előtt készítsen az ember menütervet, s a vásárlást ez alapján bonyolítsa. Ez fél óra tervezés csupán, de több későbbi boltba-szaladgálástól megkímél. Nem beszélve a "Mit főzzek ma? Mi lesz az ebéd?" - kérdésektől. A múlt héten megcsináltam, és bevált a módszer - s a következő heti bevásárlólistámmal is elkészültem már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése