A napi rohanás és egy Illéssel való kiadós vita után végre lezuhantam az uszoda lelátóján egy padra. Táskámból még előkotortam a határidőnaplót, hogy legalább a soron következő feladatokat átgondolhassam az edzés végéig. Hirtelen egy ifjúsági magazin csúszott ki a lapok közül - délután a tárgyaló asztaláról vágtam be egy példányt a táskába, gondolván "egyszer majd átlapozom". Na, talán most jött el a kedvező alkalom. Kinyitom úgy középtájon, s valami képregény kockái néznek vissza rám. Az első kockán egy uszoda. A felirat: Székesfehérvár, Uszoda. Hát nem vicces ?! Leülsz a fehérvári uszoda lelátójára. Kinyittsz egy random lapot, s az első amire rápillantasz: a fehérvári uszoda.
A történet egyébként a Robiról szólt. Robi Bálintunk barátja, példaképe. S mivel a gyülis levlistán épp ma tűnt fel a Robi bizonyságtétele (nemszeretemeztaszótmertolyankegyesesésegynemkeresztényneksemmitsemond:(), hát gondoltam, most ország-világgal megosztom én is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése