Kisifire készülve a közösségről, a szeretetről olvastam:
"Isten arra kér, hogy VALÓDI, s nem ideális embereket szeressünk." - Rick Warren
Valódit szeretni nem mindig egyszerű. Mert az ideális kiérdemli, az ideális meghálálja, az ideális viszont szeret, előbb szeret. De a valódinak arra van szüksége, hogy elfedezd a botlásait, gyengeségeit, eltűrd a mulasztásait, hibáit, hogy akkor is remélj, ha már "ezredszer" csalódtál, hogy adj, adj és adj. Ideálisat szeretni lehet önzésből, érdekből is, de valódit csak akkor, ha tudsz adni és elfogadni.
Eszembe jutottak házasságok, melyekben egy idő után már nehéz a szeretet, mert a másik "ilyen meg olyan". A másik nem ideális, sokkal inkább valódi. Vannak hibái, vannak gyengéi, mert sajnos ember. Valódi ember. Időnként amikor mások hibáit sorolják, arra gondolok, mi lenne velem, ha Lala elkezdené sorolni a gyengéimet, a hibáimat?!!! ( egyszer magamban összeszedtem, mi mindent sorolhatna...) Ha elfogyna a szeretet, biztos szép kis listák születhetnének.
Valódit szeretni a közösségben, a gyülekezetben. Ez is egy kihívás. Mert nem mindenki úgy gondolkodik, ahogy én, nem azon nevet, amin én, nem azért lekesedik, amiért én... nem tökéletes, ahogy én sem vagyok az. Mégis ez a kihívás. Valódit szeretni.
"Nem az számít, hogy mit teszünk, hanem, hogy mennyi szeretetet fektetünk bele." - Teréz anya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése