Hajvesztés

Délután levágattam a hajam. Pár hete rohamtempóban kihullot egy csomó, így most legalább kevesebbet veszítek. Magamban a parókával is kezdtem megbékélni, de állítólag - a fodrászom szerint - semmi gond. Legalábbis számára. Ja és este egy evangélizációs célzatú Amnesztia koncerten voltunk a kastélyparkban, ahol is mindenki megkérdezte, hogy levágattam-e a hajam, így mostmár ha tükörbe se nézek, akkor is tudatosul lassan a belső énképemben ( ha van ilyen), hogy levágattam a hajam. Na jó. Ezt befejezem. Tegnap Győrben voltunk. Bálinttal és a barátjával, Mátéval. Pici baba koruk óta ismerik egymást. Mostanában nem nagyon találkoztak, de ezt a hetet együtt töltötték. Lementünk a Mosoni-Dunához és véletlenül volt nálunk egy csomag kenyér, és véletlenül elkezdték etetni a madarakat, amiből az lett, hogy hihetetlen tömegű galamb vett körül bennünket, majd vagy húsz vadkacsa is feljött a folyóból már-már ránk támadva. Nem kedvelem a madarakat. Mondhatni utálom őket. Tollasak és csőrük van és olyan idétlen lábaik karmokkal meg úszóhártyákkal. Nem tudom miért, de valami félelmetes volt, ahogy az a rengeteg madár jött közelebb és közelebb. Eszembe jutott Hitchkok és a madárinfluenza is. Egyelőre túléltük. Elvonultunk a győri gyüli előtti parkba, ahol van egy klassz játszótér, kivételesen most ott vártuk meg az apát. Már nem sokáig megy Győrbe, mert pár héten belül új pásztora lesz a gyülekezetnek Békési Sándor személyében. Úgyhogy azt hiszem, vasárnap még elkísérjük apát, mert ez lesz az utolsó ilyen győries vasárnapunk. Fura lesz, hogy nem megyünk többé. Megszerettük őket. Persze nagyon jó, hogy lesz végre saját pásztoruk, s különben is, több mint három éve imádkozunk ezért. Holnap mi is költözünk. Otthonról hazafelé. A gyerekek már így is meg vannak zavarodva. Azt mondják, "bemegyek ma Velencére vonattal". Illés pedig annyira hozzászokott a mamáékhoz, hogy napok óta ott is alszik, s reggel is csak átnéz hozzánk, beköszön. Holnap már otthon alszunk. S vasárnap hajnalban újra hallhatjuk a hajnali diszkójárat utasainak üvöltözéseit az ablak alatti buszmegállóból. Aztán szép lassan megindul a forgalom, fékeznek a buszok, dudálnak a kocsik. Városi idill. De otthon leszünk. Véget ér a velencei rekreációs program. - Szilvi voltam. Ezt kikövetkeztethetitek abból is, hogy Lala már korábban elvesztette a haját.