Isiségek

Ma sokat voltunk Isivel. Együtt keltünk. Jöttünk-mentünk.
Be kellett szerezzünk ezt-azt a városból (pl. egy új verdás kesztyűt és egy vázlatfüzetet, amit szégyen, de szeptember óta kellene bevigyünk az oviba :P). Szóval - Meláth A-val ellentétben - mi vásároltunk a Plázában - ha csak két kesztyűt, két tollat és egy füzetet is. Majd megpróbáltunk hazaaraszolni a fehérvári dugóban. Ami rém vicces, hogy gyalog 8 perc lenne, kocsival meg...
Illés kiborult. Azt mondta, elege van a lámpákból. Mindenről a lámpák tehetnek! Mert ezek a lámpák direkkkt lassítják a forgalmat. "Most mondd meg anya, minek kellenek a lámpák?" "Hát, hogy pl. a gyalogosok is át tudjanak kelni az úton.""Az meg főleg felesleges!" "???" "Nézd meg, úgyse mennek az autók sehová. Mind csak áll egy helyben. A gyalogosok simán átmehetnének bármikor köztük. Minek nekik saját zöld?" És per pillanat ez logikusnak is látszott.
Majd jött a mentőötlet.
"Azt hiszem, rendőr leszek." "Mert? Miért?" Mert ha végre az leszek, akkor leszereltetem az összes lámpát, s mindenki mehet végre, ahogy tud!"