Egyetlen szó. Időnként mégis nehéz kimondani. Manapság sokan nem is fárasztják ezzel magukat. Minek, ha már úgyis megkaptam, elértem, megtette nekem... Ma reggel olyan levelet olvastam, amiben valaki megköszönte, hogy tegnap átvehetett egy adag élelmiszert valahol több száz km-re innen. De hallotta, hogy a baptisták állnak a dolog mögött, hát írt egy rövid e-mailt. Komolyan mondom, hónapok óta nem olvastam ilyet. Pedig mostanság a munkánk révén elvileg naponta több ezren vesznek át hasonló élelmiszercsomagokat szerte az országban. Kérés, felháborodás - jut minden napra. De köszönöm?!
Pedig nem kerül-ne sokba. Egyetlen szó. S mennyivel szebbé tehetnénk sok-sok ember életét! S mivel "amit vet az ember..." tán idővel még a magunké is szebb lehetne tőle.
Kérem, köszönöm. Ennyi.
Talán ma is kimondhatod valakinek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése