2009. november 12., csütörtök
E heti kedvencek
Szeretem olvasni a kisifisek bejegyzéseit. Mindenkit és mindenről. Mindegy, hogy a reggeli felkelés nehézségeiről, az átnevetett éjszakák bohóságairól, a legújabb dolgozatról vagy a színes szalagokról írtok. Engem minden érdekel, s minden fontos, ami veletek történik. A heti posztokból két kedvencemet most saját nyilvánosságommal is megosztom.
Dóra írja az imádságról :
"Meg kell tanulnunk felelősséget vállalni tetteinkért, ugyanígy a bűneinkért is. Azért ha megteszünk vmit és ha nem teszünk meg vmit. Isten munkája rajtunk múlik. Igen, van hatalma arra hogy megtegye a dolgokat nélkülünk, de be akar vonni ebbe a munkába, mert ezen a földön nekünk kell érvényt szerezni Jézus győzelmének. Isten hatalma a mi imáinkon keresztül tud felszabadulni itt. Minden rajtunk áll vagy bukik. Ha pedig vmi nincs rendbe az életünkben és nem látjuk Istent, nem tudunk győzni, tehát bukunk. Hiszem hogy Isten nem csak hosszú távokon vezet, ad egy elhívást aztán kész, hanem mindennap vezet, megélhetünk csodákat minden nap. Semmi sem történik véletlenül. Egy nagyon jó könyvet olvasok a közbenjáró imádságról( Dutch Sheets: A közbenjáró imádság). Isten a munkáját az imádságinkon keresztül végzi, tehát mindegyikünk életében az elsőnek a közbenjáró imádságnak kéne lennie, nem csak azoknak akik erre kaptak ajándékot, vagy ez az elhívásuk. Az az erő él bennünk amivel Jézus értünk legyőzte a sírt, miénk a felelősség használjuk e."
Ádi pedig:
"Mert megváltott...
És igen, az a helyzet, hogy ez az áldozat, a Megmentő elég volt ahhoz, hogy megváltson, magáévá tegyen, megalapozza az életemet. Ő életem alapja, biztos pontja, értelme, iránya, Ura, a Mindenem. Őáltala, Ővele élek. Ő tett szabaddá. Ő adja meg azt mire igazán szükségem van, Önmagát. Ő újít meg engem, Ő vesz el tőlem mindent, mi rossz. Ő ad nekem egy olyan életet, melyre mindig is vágytam. És mit teszek én? Hiszek Benne. Csak ennyi. Csupán ennyi. ennyi."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése