Pages

2011. augusztus 10., szerda

Húsz év- Húsz hála

Hálásak vagyunk, hogy...

1991: megismertük egymást, s szövetséget kötöttünk.
Közös életünket egy különálló otthonban kezdhettük.
1992: nem maradtunk otthon nélkül. Isten még jobbat, még kedvesebbet adott - és néhány olyan új testvért és barátot, akik máig életünk gazdagítói.
1993: ránk bízott egy különös kincset. Mi Borbálának neveztük, s féltő szeretettel figyeltük minden rezdülését. Az évi rendes költözés se maradt el: megkezdtük a SZOLGÁLATOT, amire ezeddig csak izgatottan készülhettünk.
1994: Isten nem szűkölködik a meglepetésekben. Életünk, szolgálatunk sose sejtett fordulatot vett, és sokféle áldást nyertünk: egy munkahelyet, melyen keresztül Isten aztán sokáig vislete gondunkat, első saját otthonunkat és oks-sok munkát a gyülekezetben.
1995: újabb kinccsel gyarapodtunk. Sára, a mindig vidám, mindig csupa élet, a két lábon járó szeretet érkezett meg közénk.
1996: Két pici lány, két-három gyülekezet. Egy egyetem, s egy anyós, akire mindig számíthattunk.
1997: egymásra és Isten szavára figyelni tanultunk. S hogy mennyi örömöt is ad a szolgálat. S hogy milyne változatos úton is képes az Isten gondját viselni az Övéinek.
1998: a pusztaság éveinek legkietlenebbike. De ott váltunk azokká, akikké mára lettünk. Megtanultunk harcolni erősségek ellen. Megtanultuk, hogy a Szent Lélek nélkül nem megy! Kevés a hit, a hűség, az odaszánás - ha nincs a Lélek, aki megelevenít.
1999: megtanultuk, hogy "Jó az Úr, és jókat tesz!" - és ennek semmi köze az érzéseinknek. Kezdtük kapizsgálni az Ige erejét. Aztán a pusztai vándorlás után, hirtelen ajándék érkezett: ő volt Bálint, az első fiúnk, Isten különleges kincse, kiért sok követ megmozgatott. - No meg Velencére költöztünk :)
2000: a velencei gyülekezetért. A szeretetért, egységért. Az imaéjszakákért. A dicsőítésekért. A bátorításokért. A Szent Lélek jelenlétéért.
2001: "Az Igazság szabaddá tesz" - Istennek pedig személyre szabott üzenetei és tervei vannak az övéi számára, s hogy ezeket megossza, néha kontinenseken is átutaztatja a legkülönfélébb sáfárait.
2002: Sokféle munka és szolgálat. Menny kapui és pokol lángjai. És izgatott készülődés az idegenbe.
2003: "Amit az Isten megígért, az meg is tudja tenni!" Mongólia. A fold, ahová az Isten küldött - s ahová küldött, oda utat is nyitott, ott forrásokat is fakasztott.
2004: Imameghallgatások. Csodák. Új barátok, testvérek és családtag. Megérkezett Illés, legkisebb kincsünk.
2005: "Látni a láthatatlant és megtenni a lehetetlent." - Isten otthont ajándékozott nekünk. A láthatatlanból. Mert ő szólt. - Mi pedig felépítettük, és életünk egyik emlékezetes karácsonyán beköltöztünk,
2006: hogy aztán néhány hónap múlva megint szedjük a sátorfánkat. "Mert az igaz ember hitből él" - s mi pedig (elvileg) "hitben járunk, nem látásában"
2007: Fehérvár. Új szolgálatok. Új testvérek. Új barátok. Új lehetőségek. Új otthon. Új kihívások.
2008: Székelyföld, kisifi...
2009: kettős it., ima konfi, ifipásztor, Vietnám.
2010: Mongólia és Haiti. Árvíz és vörösiszap. Sokat nélkülöztek bennünket gyerekeink.
2011: Közös túrák. Közös séták és tekerések. Közös szolgálat. LAMISZ. Családi szolgálat. Érettségi, egyetem. S már a legkisebb is megkezdi az iskolát...

2 megjegyzés:

Csilla Fóris írta...

Mi pedig : Hálásak vagyunk azért,mert közénk hozott titeket Isten! Szeretünk titeket! Sok húsz évet még nektek sok-sok hála-okkal :)

Révész írta...

Köszönjük szépen! Mi is hálásak vagyunk értetek!!!