12. nap : Ages - Burgos

Az este egy svajci hazasparral vacsoraztunk. Ok voltak az uton az elso velunk azonos koru hazaspar. Svajcbol, Genevabol jottek GYALOG! Februar kozepen indultak, es negy honapra hagytak hatra mindent. Elkepeszto. Nagyon jot beszelgettunk, nevetgeltunk veluk is. Egeszen mas dimenziokat eltek meg mondjuk februarban az Alpokban.
A szallo ajtajaban osszefutottunk Gio-val, akinek az volt az elso mondata: "nagyon jol dontottetek, hogy nem maradtatok fenn a kolostornal, rettenetes volt. hideg, unalmas, kaja se volt... az eddigi legrosszebb hely" . Eleg gyors iramban haladtunk. Az elso falu az a spanyol hely, ahol europaban a legregebbi "osember" csontokat talaltak. Mi csak atrohantunk. Majd felrohantunk egy hegyre. Eleg nehez, koves talaj volt es hideeeeg. Mar megint volt vagy 3-4 fok, s a fennsikon ilyenkor eleg durvan fuj a szel. De onnan mar latni lehetett Burgost. Igaz vissza volt meg vagy 18 km.
Nehany kisebb faluban "setaltunk". Utolertuk Petert, a burmai-irt is, igy egy fel orat nevetgelve lassuztunk vele, majd haladtunk a magunk utemeben. Amikor egyedul haladtam, valahogy eszembe jutott, hogy van par zene a telefonomon, igy fel oran keresztul hallgattam Kirk Franklin "Imagine me"-t. Nagyszeru vlt. Erdekes modon az uton az van velem, hogy kepes vagyok mondjuk ket oran keresztul enekelni a "Hosanna"-t, es csak sirni, sirni, sirni:
"Teremts bennem uj szivet, hogy lassam amit Te, nyisd meg szemeimet,
Hadd szeressek ugy mint Te, szerettel,
Had fajjon, mai Neked faj, hogy elvegezzem azt, amiert elhivtal,

Hogy keszenalljak majd Elotted."
Itt maskent vagyok Istennel. Csak vagyok. Vele, a Vagyokkal. Nincsenek hosszas, bonyolult imak, csak valami megerint, s az forog-forog bennem, orakon at, hegyre fel, hegyrol le.
Szoval az egyik falu utan el kellett donteni, hogy a lehetseges opciok kozul hogy is kozelitsuk meg Burgos belvarosat. A barban meg mindenki allitotta, hogy nem a hosszadalmas elovarosi utat, hanem a kicsit hosszabb , de a termeszetben halado utat fogja valasztani. De mire kiertunk a "pusztaba" akkora volt a szel, hogy azt vettuk eszre, vegul mindenki jott utanunk az elovarosok kinosan hosszu soran keresztul - ott ugyanis kevesbe voltunk kiteve az elemeknek. Eleg unalmas volt. Voltak, akik buszra szalltak. De nem mi. Lala azt mondta, hogy mi csak akkor, ha indokolt lesz :)
Kesobb mar eleg rendesen fajt a sarkam, de akkor meg mar kozelebb voltunk, igy gyenge ervnek bizonyult a sarokfajas. Viszont gyogyitasul bevitt Lala ebedelni egy pizzeriaba ( amikor mar csak 2 km-re voltunk a szallastol es a belvarostol). Nagggyon fini volt. Ebedelni nem igen szoktunk - marmint meleg kajat.

Burgos csodaszep. Meg a hidegben, faradtan es egy fiestan is. Sajnos a fieszta miatt ugyanis minden zarva volt, nem tudtunk kajakat venni holnapra, pedig holnaptol irany a meseta ( egy irto hosszu magasfold, amolyan magyar "puszta" ). Viszont van egy uj alberg a katedralis hata mogott kozvetlenul es kettonknek csak 5 euro volt , es negyszemelyes provat kis fakkokbol all, minden ilyenhez sajat mosdoval, hihhhetetlen.
Pihentunk masfel orat. Le se tudtam volna maszni az emeletesagyrol, annnyira fajt a sarkam. De a katedralis kozelsege csak nem hagyott nyugodni, igy negy korul kimentunka  varosba.

Burgos Spanyolorszag gotikus fovarosa. A katedralist az 1200-as evekben kezdtek el epiteni. 21 kulonbozo kapolna van benne. Az egyik got, a masik barokk, a harmadik arany lepcso reneszansz. Itt kellene muveszettortenetet tanitani. Csak megmutatna az ember, aztan a szamonkeres ugy lenne, hogy mutass nekem egy barokk oltart, vagy egy reneszansz festmenyt. Talan emlekezetesebb lenne.  Mindig lenyugoz, ha olyan koveken lepkedhetek, amiken 800 eve jar az emberiseg. Nme tudom felfogni, hogy is lehet, hogy a falon levo bordo karpitot 1492-ben keszitettek. Abban az evben, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikat! Ez kaprazatos Spanyolorszagban, hogy a legkisebb faluban is ralelsz egy roman templomra vagy egy romai kori hidra, utra, hogy ott vannak a gyokereik. Ket napja, amikor beleptunk Kasztiliaba, hirtelen magam elott lattam a kedvenc torifaktos fuzetemet a gimibol, hogyan is rajzolta fel nekunk Komaromi tanar ur a spanyol tron csaladfajat. Aragoniai Ferdinand es Kasztiliai Izabella hazassaga hogyan szilarditotta meg veglegesen ezt a birodalmat. Most meg itt jarok a muzeumban, s tiz centire tolem az aranykehely, melybol egykor Kasztiliai Izabella ivott. A labam alatt meg El Cid sirja. El Cid es Jimena. No az o tortenetukbol csak arra emlekszem, hogy rem unalmas volt a drama. Az elso spanyol drama. Szoval itt vagyunk most Burgosban. Mostmar az albergben. Igyekszunk minel tobb idot pihenessel tolteni, mert egyik oldalrol megerosodott az emebr fizikuma, s mar megallas nelkul kepes felmenni egy hegyre. Masreszt viszont velhetoen az ember labai nem arra teremtettek, hogy 31 nap alatt 800 km-t tegyenek meg, igy minden pihenessel toltott perc fontos, hogy regeneralodjon az ember szervezete. Egy kiados pihenes nagyon sokat szamit. Lassan en is elteszem magam hat holnapra.