Reggeli a vízesés mellett (lett volna), de az áhitatot követő teológiai eszmecserék miatt pár órás csúszással, s némi helyszínváltoztatással realizálódott. A vízesés nappal még sokkal sokkal gyönyörűbb. Száz méter magasból zúdul alá a meredek sziklafalon. dél körül újra nekivágtunk a hegyeknek, s már szürküllni kezdett, mire Marrakesh környékére értünk. Különleges alakú szürke hegycsúcsok, pálmaligetek és arab paloták jelezték, közel a város. Egy pazar külvárosi hotelben szálltunk meg, s kisebb mutatvánnyal is felért, ahogy a meredek rámpán a tekintélyes vasszerkezetek egyesével alámerültek a pincegarázsba. Lemostuk az út porát, s nekivágtunk a városnak. Marrakesh főtere: Jemma El fna. Afrika színpada. Hátborzongató tömeg a sötétben. Mutatványosok forgataga. Tűzokádók. Kígyóbűvölők - most pont nem voltak. Afrikai zenészek. Jósnők tucatjai. S a piaci étkezdék. Kb. száz kis kifőzde, ahol a szemed láttára készítik el a különlegesebbnél külónlegesebb étkeket. A picérek némi erőszakkal fogják be a vendégeket. Mire feleszmélsz, már ülsz is, s előtted az étlap. Ami mondjuk totál felesleges, hisz mindenfélét hoznak majd. Bárhogy is, a folyamatosan érkező koldusokat leszámítva hatalmas élmény volt ez a vacsora! Egy idő után már hangosan szurkoltunk saját pincérünknek, hogy ő legyen a nyertes, egy-egy vendég befogásában :) Bejártuk még a környező kis bazárokat, majd tudva, hogy holnap is hajtás... pihenni tértünk.
1 megjegyzés:
Jó kis maraton ez, halljátok!
Megjegyzés küldése