Délelőtt találkoztam egy emberrel, akinek a hangját közel egy éve ismerem. Munkám révén volt nap, hogy négyszer-ötször is beszéltünk egymással telefonon. Hangja alapján volt bennem egy kép arról, hogy milyen is lehet. Úgy negyvenöt éves, kicsit lezser, nagyvonalú... Ma el kellett juttasson hozzám egy csomagot, s mivel a Délinél lakik, hát megbeszéltük, hogy leadja az irodában. Felhívott, hogy már a közelben van, s szaladtam le, hogy átvegyem a cuccot. Kiléptem az ajtón, s hirtelen ott volt egy a képzeletbelinél kb.tíz évvel idősebb tüchtig úriembert. Egy pillanatra megbénított a döbbenet, hogy ismerősöm nem az, akinek képzeltem. De miért is képzeltem olyannak?
Pár perce a szeptember végén esedékes kerületi női imanapot tervezgettük, amikor Gy. mesélte, hogy vannak a kerületben jó néhányan, akikkel szervezési munkájából adódóan rendszeresen telefonál, s aztán a kerületi rendezvényeken fogalma sincs arról, nem épp ismeretlen ismerőse mellett ül-e a padban.
Ismeretlen ismerősök a vonal túlsó feléről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése