Váratlan találkozás

Nem tudom miért van az, hogy ha valamit nagyon vársz, akkor időnként csalódsz. Máskor meg vannak alkalmak, amiket egyáltalán nem vársz, amiket kihagynál... s akkor meg váratlanul Isten olyan áldásaiba botlasz, miket gondolni se mertél.

Kora reggel ébredtünk szombaton. Lala és Sára már nyolc előtt elmotoroztak Érd felé. S én is készen vártam a napot,a női imakonferenciát. Illetve készen is, meg nem is.
Lala azzal távozott: "meglásd, nagyon áldott napotok lesz!". S délben már többen jöttek oda: "ez a Lala tud valamit:)". Mert valóban Isten valami váratlan, különös, kedves jelenléte érkezett közénk a konferencia első percétől kezdve. Amikor az énekkar megszólalt: "Halleluja. Halleluja. Szent és örök az Úr..." Ott volt Ő. A szent és örök. Attól a perctől kezdve hihetetlen nyugalom áradt szét fáradt testemben és lelkemben, s már én is tudtam, hogy a legjobb helyen vagyok épp.
De hogy korábbról kezdjem, nem mindig látszott ilyen "egyszerűnek" ez a szombati nap. A szervezés során nem egy-két ember tette fel a kérdést: "de az hogy lesz, hogy egész nap csak imádkozni fogunk?!" "reggeltől estig?", "nem is lesz előadó? - akkor biztos el se jönnek". Hát eljöttek. Délelőtt teljesen tele volt az imaház. És nemcsak eljöttek, de imádkoztak is a lányok, asszonyok. Reggeltől estig. S a legtöbbször egymás szavába vágva.
Hogy ne feledjem, most leírom, ami nekem a legfontosabb volt.
Szent és örök az Úr... Ahogy a hálaadás közben Isten átmosta a szívemet. Nelli néni imái. Ima az idősek megtéréséért. A név szerinti imák. Egy apostolnak, egy Pálnak is életbevágó, hogy kérje, mindenkitől kérje a közbenjárást. Beszélgetés délben. A fiúk nagyszerű munkája a konyhán. Az énekkar, a dicsőítők. Lídia otthona. A legértékesebb bútorkárpit. Az alvó gyülekezet. A megbocsátás szükségessége. A néni imája a megbocsátásról. Amikor anéni szót kért. A megbocsátás és az ölelés. Egy húszegynéhány évvel ezelőtti budafoki imaéjszaka. A szivecskés kéményes ház. A kérés nélküli uzsonna. A könnyek. "Ez így lesz egész délelőtt?" Az imák. Az őszinteség. Az öröm.

Köszönöm, Istenem. Köszönöm.