...mert nézni annyi mindent nézünk, de mi az, amit mögötte látunk is?
Nézünk dolgokat, mert ezt nézetik velünk. De kinek az érdeke, hogy pl. a tv-n keresztül folyamatosan árassza ránk a szemetet, a felszínességet, az értéktelen maszlagot? Pár hete visszhangzik bennem egy megjegyzés: "Hogy lehet az, hogy míg a Tudományos Akadémia elnökét csak öt percet látom egy évben a tévében, addig a Győzikét ötezer percben!!!!?" Hát valóban erre van igény? Mert ha igen, akkor nagyon komoly a baj.
Tény, hogy időnként harmincegynéhány csatornából se talál értelmes néznivalót az ember. S ahogy jobban belegondolok, még a tudományosnak vélt csatornáinkon is sokszor nem megy más, mint áltudomány ( ld. városi legendák, Állítólag..). De legalább ez még nézhető.
S hogy miért is írok most erről? Mert épp tegnap olvastam az egyik lapban egy cikket a tévésztárokról és a teljesítményekről. Míg pár évtizede olyan emberek jelentek meg otthonaink képernyőin, mint Öveges professzor, a Kossuth-díjas fizika tanár vagy Ranschburg Jenő, Montágh Imre... sorolhatnám, addig ma már sztárrá válhat bárki azzal is, hogy összedob egy vacsorát.
Furcsa, hogy míg a tudomány, a technika soha nem látott módon fejlődik, s a "modern ember" abba a tévhitbe ringatja magát, hogy okosabb lett, messzebb jutott elődeinél, addig a valóságban milliók táplálkoznak napról napra valami olyannal, mire valószínűleg nem lennénk büszkék, ha kordokumentumként fennmaradna rólunk az utókornak.
S akkor még nem beszéltünk arról, hogy mivel "etetik" gyermekeinket.... persze, ha hagyjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése