"Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni." 1.Kor.10:13.
Pár hete figyeltem fel az igazságára. Mekkora kegyelem már, hogy Isten a kísértéssel együtt a kimenekedés útját is megadja nekünk! Bár kész a csapda, elkészült minden a botláshoz, a fogsághoz - de elkészült a kimenekülés útja, "az egérút "is. Nem kell a csapdákba belesétálni! Nem kell szükségszerűen bedőlni minden trükknek. Sőt lehet ezért imádkozni is, hogy a kísértéssel egyidőben a szemünk felnyíljon az "egérútra" is.
Ahogy tudatosan elkezdtem ezért imádkozni meglepő felfedezésekre vezetett el Isten.
Egyik reggel kiakasztó helyzetek sorozata adódott. Már-már sajnálni kezdtem magam, hogy miért is élnek vissza mások a szeretetemmel, s miért nincsenek tekintettel rám. A keserűség és az önsajnálat csapdája volt. De alighogy elkezdett futni elmémben a program egy msáik gondolat, a fenti ige igazsága, s az az ima is eszembe jutott. Hát hoztam egy döntést: nem fogok besétálni a csapdába. Rövid úton érkezett a kimenekedés. Érdekes volt beazonosítani a csalódást, keserűséget vagy az ítélkezést is, mint olyan csapdát, ahol képes az ember félnapokat vesztegelni. De minek is tenném, ha Isten valami jobbra, a szabadságra teremetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése