2012. május 7., hétfő
Három hágón át
Küzdelmes napunk volt ma. Három hágón át küzdöttünk magunkat. Az útikönyv szerint aki ezeken túljut, az előtt már nemm lesz több akadály Santiagoig.
Tegnap felmásznunk az első hágón megelőző falig. Az út utolsó szakaszán a nap is kisütött, csodás érzés volt a napsütésben gyalogolni fel a hegyek között. Lala előre ment, émn meg egyedül ballag tam felfelé egy hegyi ösvényen. La Fába volt az a kis falucska, ahol az Últreia német közöség szállásán aludtunk. Egy templom elhagyatott parókiáját újították fel, s eböl lett az alberg. Így délután kiültünk a templom elé a kispadra, bámultuk a szemben lévő hegyeket s épp arról beszélgettünk, hogy már csak egy pohár bor kellene a nap tökéletes lezárásához, mikor is Éva, a legújabb magyar ismerősünk két pohárral közelített, hogy meghívhat-e bennünket... Így telt az esténként. Korán aludni tértünk.
Reggel nekivágtunk aznelső hágönak. Jó meredeken haladt egy mélyút úgy 4 km-én keresztül. Közben átléptünk Galíciában. Galíciai egészen más, mint León. Ősibb, zöldeb, természetesebb. Jó, hogy végre itt lehetünk. Az első gall falu, az első hágó után Ő Cerebriön köszöntöt ránk. Csodás gall házakkal, s egy templommal, ahol Kasztíliai Izabella ajándékát őrzik. A templom azért is emlékezetes mArad, mert volt benne egy pad egy csomó Bibliával, sok-sok országból. Magyar Bibliájuk nem volt. Lala egy új kis Károlit hozott magával,az útra, s gondoltuk, mi lenne, ha megkérdedzné, hogy akarják-e... Annyira örültek, még arra is megkérték, hogy írjon valamit az elejébe. Így hagytuk egy Bibliát az első gall faluban. Hátha lesznek magyarok, akik bele olvasnak majd.
A második hágó könnyen jött. A harmadikkal viszont megszenvedtünk. Egy kemény emelkedő után egy felhőszakadás is utólért, így bemenekültünk egy bárba a hegy tetején. Volt egy kandallójuk is, ahol égett a tűz, s előtte egy fotelben ült egy ír lány, mellé telepedtek, megosztotta velem a Milkáját :) ő március 26-ÁN indult.
A harmadik hágó után vagy 6-8 km-t a fensíkon gyalogoltunk ( a változatosság kedvéért a szakadó esőben) - pedig Lala már két reggel ismörökre száműzte az esőköppenyét az életéből :) ma reggel ez kb. 1 órát jelentett. Ezt a szakaszt az ereszkedés követte. Irtózatos tempóban eszkedtünk alá vagy 5-600 métert úgy 5-6 km alatt csodaszép kis falukon át, ahol száz éves gesztenyefák, ősi gall házak és csodás mohákkal borított mélyútAk szegélyezték az utunkat. Már csak 5 naaaaap! És 130 km. Galícia áldása, hogy végre vannak kilométerkövek is a Camino mellett, így látja az ember, mennyit is haladt elóre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Mi újság veletek?!??! A túra végére le ne mondjatok a blog írásról!!!! :D Nem tudunk rólatok semmit!!??!?!?
Millió idegrendszer-, akarat-, és láberősítő csóóóóóók Nektek!!! <3
Élünk és haladunk, csak net-télen helyeken...
Megjegyzés küldése