Óriásplakát az út mellett. Barátok közt - már tíz éve. Ötvenvalahányezer perc...
Furcsa ezt így látni. De ha utánaszámol az ember, akkor bizonyára így is van. S ez akkor azt is jelenti, hogy a sorozatot rendszeresen néző, az elmúlt évben az életéből ennyi percet egy fiktív mesének szentelt. Elgondolkodtató. Az jutott eszembe, hogy Isten is számon tartja mivel töltöm, mivel töltöd az életed. Egyszer ott állunk előtte, s furcsa lesz szembesülni, hogy bár egy csomó dolgora azt mondjuk: "nem tudtam felhívni, nem tudtam segíteni neki, nem tudtam beszélgetni, játszani, sétálni vele... mert nem volt rá időm" - szóval a másik oldalon pedig csak ő tudja igazán tárgyilagosan mivel is telnek életünk napjai, napjaink órái. Hogy hány percet töltünk egy doboz előtt, amiből árad ránk egy igen csak kétséges értékrend, ahonnan mindent megtesznek azért, hogy lekössék figyelmünk - akár egy fiktív világgal -, hogy feledtessék az igazit. Az igazi világot. Az igazi szükségeinket. Az igazi küldetésünket.
Mivel töltjük az életünk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése