Hát véget ért idénre a cipősdoboz akció Fehérváron, s szerte az országban. Tizenhatezer doboz született. Tizenhatezer döntés. Tizenhatezer lépés. Tizenhatezer "adagnyi" szeretet.
Őszintén hiszem, hogy nem egy-két, de párszáz valódi csoda.
Ma itthon is befejeztük. Erről szóljon inkább az Arany Asszony az Aranyoldalakról.
Drága Móni, nagyon nagyon köszönöm! Az Úr pótolja vissza az erődet, idődet. Soxorosan.
Újra itthon. Karácsonyra készülve. Lakást takarítva. Fát díszítve. Az ifi énekeit hallgatva.
A fáról jut eszembe Illés, aki izgatottan várta, hogy végre teljes díszben álljon a fa, s felkerüljön tetejére a csillag, mert "ha felteszitek a csillagot, akkor eléneklem a csillagdalt". Egyébként is egész délután énekel. Hihetetlen lelkesedéssel tépi a mandolin húrjait, s kiáltja dalait az állólámpa tányérjába. Jövőre gitárt kell kérjünk az angyalkától.
1 megjegyzés:
Szia Dobozos,köszi,tudod,van az a dal "egyedül nem megy" épp ezért a szorgos manókezek felsorolva a blogon.Jelentem a már kilógott beleket elrendeztem,bevarrtam,de szerintem a tiétek is helyrerakva:-D
Karácsony nagy csodája meggyógyít és erőt ad mindannyiunknak!Pusz!
Megjegyzés küldése