Pages

2009. június 26., péntek

Székelyföldön...

Mesebeli helyeken, hegyeken és völgyeken át érkeztünk a tanyára. Az utolsó falutól tíz kilométerre, egy patak partján volt a találkozóhely. Innen már csak szekerekkel vagy gyalogszerrel juthat tovább az elszánt utazó. Másfél óra szekérút három erdőn és öt bércen át. Az ötödik hegyháton feltűnik a tanya. A sparhertben már égett a tűz, az udvaron készült a vacsora. Sötétedés előtt hazatért a juhnyáj, s a lovak is a szemközti legelőről. A gyerekek elhelyezkedtek a padláson a sarjúból vetett ágyakon, s a hatalmas égbolton gyerekkorunk csillagos egét idézte a rég nem látott ragyogás.
Kelünk mikor kelünk, fekszünk mikor kedvünk tartja. Ki kirándul, ki olvas, játszik, fát vág vagy forrásvizet keres.
Lassan megismerjük a tanya történetét. András tatája kereskedőútjai során vetődött a hegyek közé, s megszületett benne az elhatározás, tanyát épít itt, s maga termeli majd eladásra a tejet, vajat, ordát, túrót. Közben megtért, s elhatározta, neki biz tizenkét fia lesz, mint Jákóbnak. Ha tizenkét fia nem is, de végül öt fia és nyolc lánya született. Mózes, Ábrahám, János, Sára, Borbála, Márta és a többiek. Itt éltek a hegy tetején épült hihetetlenül apró szobácskában, ami a mai napig őrzi valaha volt gazdái életét. A falon igeversek, s az udvaron lévő kereszten is a kedvenc ige: „Az Ő sebei által gyógyultunk meg…” Reggelenként a tata Bibliájából olvasunk a tanyán. A nagy családi Bibliában feljegyeztek minden eseményt. Így tudjuk meg, hogy 1957 július 5-én hatalmas vihar tombolt a környező hegyekben.
S ha eddig nem is láttuk azt a medvét, de megtudtuk szép sorjában hogy is volt, mikor a nyájat megtámadta a medve. Utánamentek és visszaszerezték tőle az elrabolt bárányt. Sose értettem, hogy lehetett Dávidban akkora bátorság, hogy fiatal fiúként utánament a medvének… ám itt Székelyföldön látom, hogy az állataival/ért élő embernek nem is olyan rendkívüli teljesítmény ez. S talán, hogy lássuk mindez nem mese, délután Ábrahám egy széttépett birka tetemével tér haza a legelőről. A farkas megtámadta a nyájat,s elkapta a szélen levőt. Szürkület után vadul ugattak a kutyák. Összegyűltek és veszettül ugatták a hegyet. Visszajöttek a farkasok. A gazdának nem lesz ma nyugodt éjszakája. Hát őket is megemlítjük az esti imában…

Nincsenek megjegyzések: