2009. június 1., hétfő
Az újszegénység bájairól
"Ha az ember rákényszerül, hogy prioritásokkal éljen, kerüli a fölösleges dolgokat, és becsülni kezdi a valódi értéket."
"Ha az önbecsülésemet olyan dolgokhoz kapcsolom, amelyeket befolyásolni tudok, gazdag leszek - ha nehezen elérhető dolgoktól teszem függővé a boldogságomat nagy valószínűséggel szegény maradok."
"A szűkösség éveiben a jótett olyan valami, amit lelkiismeret-furdalás nélkül lehet pazarolni. Erényeink, amelyek a bőség korában egy kissé kimentek a divatból, a szűkösség korában talán reneszánszukat élik majd. A források apadásának, a jólét hanyatlásának nem kell szükségszerűen elosztási harcban végződnie - sőt akár teljesen váratlan fordulatot is eredményezhet: szociális lényként való újjászületésünket..."
(Alexander von Schönburg: Pénz nélkül gazdagon, avagy a stílusos elszegényedés művészete)
Pár hete próbáltam megszerezni. Pénteken sikerült. Nem bántam meg.
Emberünk Széchenyi ükunokájaként személyes élményeit osztja meg az évszázadok során fokozatosan elszegényedő család, s a gazdasági válság miatt munkáját vesztett berlini "médiamunkás" tapasztalatairól. Öniróniától se mentesen világít rá, hogy mennyi "fontos" dolog nem is olyan fontos. S hogy az igazi érték sose volt pénz kérdése.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése