Október

Október.
Illés számára ez a hétköznapi szó különleges jeletéssel bírt az utóbbi időben. Bárhol, bármilyen összefüggésben hallotta, odafutott hozzám, megszorította a kezemet és halkan súgta: "Hallottad anya? Október!!!" Mert az október hónapot fél éve várja októberi születésnapja miatt. Számára az október nem több és nem kevesebb, mint az ő személyes ünnepe. Valami, ami róla szól.
Amikor eljött október elseje, nagy izgalommal készülődött, hogy mi is fog történni egy ilyen csodás októberi napon. Nem tudom mit értett meg, de október előrehaladtával már nem minden alkalommal csillant fel a szeme, ha szóba került e név. Ma ellenben izgatottan ébredt. Bár szülinapja október 19-re esik, mivel a mai vasárnap volt az, amikor viszonylag nyugodt családi körben megünnepelhettük őt, így ma volt a napja, hogy beköszöntsön hozzánk a nagybetűs OKTÓBER.
Az első istentisztelet után felvetette nekem, hogy kivételesen nem lehetne-e előbbre hozni az ebédet, a két istentisztelet közé.
Aztán a torta miatt aggódott. Mivel tegnap Törökszentmiklóson voltam egy női csendesnapon, ő kikombinálta, hogy valószínűleg nem sikerült még beszerezni a tortát. Amikor délelőtt beborult, s eleredt kicsit az eső, kétségbeesetten mondta: "most így nem tudsz elmenni tortáért, láttam, hogy az udvaron az autód elé álltak, autóval nem mehetsz, s ha esik, gyalog se tudsz tortáért menni. szegény anya, sütnöd kell!" Aztán az ajándék miatt is aggódott. Csütörtök este látogatást tettünk kettesben a játékboltban, hogy megnézzük a kínálatot. Nagyon megtetszett neki egy autópálya, s szerette volna hogy azonnal megvegyünk "nehogy más vegye meg". Később azt kérdezte: "Mennyibe kerül az a játék? Drága volt?". Hát kicsit - mondtam. "az jó ha drága, legalább senki nem fogja megvenni!"
Végül elérkezett az ünnepi ebéd. Torta is lett. S az ajándék is a várakozásnak megfelelő.
Boldog születésnapot Illés!!!