Pages

2008. november 4., kedd

Isten csodálatosan működik

Vannak helyzetek, melyek előtt értetlenül áll az ember. Vannak, melyek tálcán kínálják az alkalmat, hogy azt kérdezd: "Miért?""Hát hogyan engedhette meg ezt Isten?". Vannak olyanok, amiket - ha nem keseredsz meg bennük - később átlátsz, megértesz. Másokat talán majd csak odaát. De bármi is történjen, bármi vegyen is körül, egy biztos: a nehézségeink ellenére Isten ugyanazzal a változhatatlan, örökkévaló szeretettel és hűséggel van felénk. Honnan tudhatjuk? Mert az Ige ezt mondja. S ugye " az ég és a föld elmúlnak, de Isten beszédei soha el nem múlnak". Egyik kolléganőm , alig harminc évesen, hat kisgyerekkel maradt özvegy a múlt héten. Belső munkahelyi intranetes weboldalunkon olvastam ma a következő történetet, s mivel este a női alkalmon is hasonlókról beszélgettünk, gondoltam megosztom hát mindenkivel: Isten csodálatosan működik.

Egy királynak volt egy minisztere, aki minden alkalmas és alkalmatlan helyzetben azt mondta: „Isten csodásan működik.” Egy idő után a király olyan sokszor hallotta ezt a mondatot, hogy már elege lett belőle. A király és minisztere vadászatra indultak. A király lőtt egy szarvast. Mindketten éhesek voltak, így tüzet raktak és megsütötték. A király nekilátott az evésnek, de a nagy sietségében levágta egy ujját. A miniszter most is azt mondta: „Isten csodásan működik.”

A királynál most már betelt a pohár. Elbocsátotta miniszterét és megparancsolta neki, hogy tűnjön el a szeme elől. A miniszter elment. A király, a szarvas sülttel jóllakva, elaludt. Vad rablók, Kali istennő imádói törtek rá. Megkötözték, fel akarták áldozni istennőjüknek – majd elfogyasztani. De az utolsó pillanatban észrevette egyikük, hogy a királynak hiányzik egy ujja. A rablók tanácskoztak, és úgy találták: „Ez az ember nem tökéletes. Hiányzik egy testrésze. Istennőnk csak tökéletes áldozatot kaphat.” Így futni hagyták.

A király visszaemlékezett minisztere szavaira: „Isten csodásan működik.” És megértette, hogy ebben az esetben is igaza volt. Bűnösnek érezte magát, hogy száműzte, és megparancsolta, hogy keressék meg. Hosszú idő után rátaláltak. A király bocsánatot kért tőle és kérte, álljon újra szolgálatába.

A miniszter azt válaszolta: „Nem kell bocsánatot kérned. Hálás vagyok, hogy elküldtél magadtól. Különben engem áldoztak volna fel a rablók. Nekem megvan minden ujjam. Isten csodásan működik.”

1 megjegyzés:

olga írta...

Ez most nagyon sokat jelentett nekem!
Köszi, Szilvi!