Pages

2012. november 22., csütörtök

Elakadva

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne"- mondta Tamási Áron az Ábelben. Meg azért is, hogy otthonná tegyük azt, s hogy felkészüljünk, s másokat is motiváljunk az Örök Otthon felé.
Azért vagyunk a világon, hogy Istennek egy különleges, személyre szabott, általunk megvalósítani kívánt terve az időnek és térnek abban a speciális metszetében, amelyben csak is és kizárólag mi létezünk láthatóvá váljon. Látható legyen az Ő dicsősége rajtunk keresztül.

Ez a folyamat azonban nem mindig megy zökkenőmentesen. Több oka is lehet az elakadásnak. Kezdődik ott, hogy sokan inkább saját álmaikat szövögetik, céljaikat próbálják megvalósítani, mint megkérdezni a Teremtő... Folytatódik ott, hogy a kényelem, a lustaság miatt az ember észrevétlenül már csak vegetál a világban. Vagy a pörgés, rohanás, hajtás olyannyira leszívja, kiszívja belőle az életet, azt az Istenit (zoét), hogy bár megvalósulnak dolgok, a lényeg, Isten irgalma, szeretete, békessége, lelkülete kiszorul a Nagy Műből. Aztán azért is el-elakad a halandó, mert bizony a láthatatlan dimenzió másik oldalán se nézik tétlenül próbálkozásait. Készülnek csapdák, tervek, melyek nem véletlenül épp személyre, saját gyengeségeinkre szabottak. Tudják, hol van a leggyengébb oldalunk, hol van az a fájó, pont, régi seb, melyre nyomást gyakorolva parkolópályára tehető az ember. Aztán hogy meddig marad a parkolópályán...? Valaki egy életen át. Valaki évekig, hónapokig. De napokat vesztegetni is kár, ha lehetne másképp.

Vasárnap Bálinttal a református családi istentiszteleten jártunk. Nehémiásról szólt az üzenet, aki a támadások, gúnyolódások között se hagyta félbe a munkát. Nem akadt el, mert imádkozott. "De én imádkoztam..." 
Sajnos az én életemben is vannak olyan vissza-visszatérő horgok, melyek újra és újra képesek megakasztani. Tudom., hogy nem szabadna, nem így kellene, de ha beengedem a szívembe, a fájdalmon keresztül kikészít, megbénít a másik. Hétfőn reggel is előjöttek ezek a régi dolgok. De - Nehémiáshoz hasonlóan - imádkoztam, így "csak" egy napig tartott az elakadás. 

Miért vannak az életünkben sebek, próbák, nehézségek? Miért történnek rossz dolgok velünk? Kedd este a Wesselényi utcai ifjúsági istentiszteleten erről szólt a tanítás. Nekem sokat jelentett. Érdemes meghallgatni! 
Itt található: Jóban rosszban.

Nincsenek megjegyzések: