Amikor a gyerekek egy X-box szükségességéről akartak meggyőzni, az érveik közt sorolták, ki mindenki is birtokol már ilyen remeket ismerőseik közül. Tudom, hogy mindenkinek van, meg miegymás, mégis elkezdtem azon gondolkodni, hogy tulajdonképp minek is kell egy gyereknek egy gép (még egy újabb gép) ahhoz, hogy játsszon? Miért is nem játszik a VALÓSÁGban? Miért is nem épít bunkit a szobájában, vagy keres kalandokat az udvaron? Hová lett a JÁTÉK? Valóban ennyi lenne: ülni egy monitor előtt és nyomkodni pár billentyűt? És valóban. Most már ez lesz az élet? Emberek ülnek egy gép előtt, és saját életük illúziójába ringatják magukat? Ugye azért van ennél több is?
Azon is gondolkodtam, hogy ilyen alapon szép lassan egyre több szabadidős elfoglaltságot felvált majd a gépezés. Lehetne pl. a gépen kirándulni. (Csak akkor azt be-rándulásnak kellene nevezni, hisz a virtuális világ nem kimozdít - sokkal inkább beszippant.) S idővel biztosan az időseknek is kitalálnak majd különféle számítógépes pótcselekvéseket az élet helyett. Kb. aznap találtam a fenti képet: nagymama "kötöget". Kár, hogy nem vicces :(
1 megjegyzés:
Én ismerek ilyen időseket. Életük nagy részét pps készítéssel és küldözgetéssel töltik. Minden héten elküldik ugyanazokat ugyanazoknak az embereknek.... Színes, csillogó, mozgó, angyalkás, csillagos képecskékkel feltupírozott Túrmezei verseket küldözgetnek, meg gyönyörű vulkánokat és a hurrikán borzasztó képeit..... Mentségük talán, hogy ők már nem tudnak szaladgálni az udvaron.... :)
Megjegyzés küldése