2009. február 17., kedd
Osztály...
... van belőle sokféle, de én ma abban voltam, amelyikből csak két fajta van: Zárt és Nyitott.
Az utóbbiba került ma be egy új barátom. Ültem a kórteremben és még másik 5 beteg figyelte szavainkat. Embereket láttam, akik gyógyulásra várnak. Három különböző osztályt jártam végig, mire megtaláltam őt. Az elsőbe egy kicsit behúzott nyakkal, félősen léptem be, de amikor az egyik beteget kanállal etető szeretettől túlcsorduló nővért láttam, azt mondtam magamban, hogy én is inkább szeretni akarom ezeket az embereket, mintsem félni tőlük. Beszélgetésünk az ebédosztás miatt rövidre sikerült, de így is nagyon hálás vagyok, hogy láthattam barátomat, aki az első napját töltötte az osztályon.
Dolgozik ott egy ápoló és egy pszihiáter is a gyülekezetből, és szerettem volna velük is találkozni. Hogy hogy nem, mind a kettőbe szinte belebotlottam. ... véletlenül ma délelőttösek voltak. Legyenek ádottak a munkájukban! Vigyázzon rájuk az Úr, és adjon nekik bölcsességet a mindennapokhoz!
Zoli bácsi. Ezután felmentem Hajgató Zoli bácsihoz egy másik épületbe, aki az intenzíven fekszik. Fent-magánál volt, így egyezményes jelekkel kommunikáltunk - pislogás: igen, nyitott szem : nem.Csövek-gépek éltetik, de már vágyik Haza, elmenni a Minden Élők útján. Legyen az Úr kegyelmes, és legyen meg az Ő akarata Zoli bácsin. Imádkozzatok érte. Nekünk/miattunk jó lenne ha maradhatna még...
A kórházi látogatás előtt pedig az idősek otthonában voltam. Most egy kicsit felduzzadt a létszám, és egy vígkedélyű értelmi fogyatékos nő is csatlakozott hozzánk. Színt hozott a beszélgetésbe, pedig ő nem is beszélt. Viszont ha valami fontos igazság hangzott el, hangosan "kurjantgatott". ... érdekes. Rájöttem, hogy a szívével pontosan érti az üzenetet.
Délután pedig a valós világot kell bejárnom Szilvivel, melynek fedőneve: nagybevásárlás.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése